Ezért ebbÅ‘l logikusan következik, hogy a pénz egy részét a „reklámra” költi, hogy a zűrzavar még nagyobb legyen – ez valakinek nagyon megéri. Egy erkölcsös törvény bevezetése esetén az ebbÅ‘l most jól keresÅ‘ emberek tönkremennének. Az Å‘ céljuk tehát ellehetetleníteni mindent és mindenkitt, aki az erkölcsös törvények esetleges bevezetését szorgalmazná.
Ellenségként kezelik tehát a családot, hiszen ez az „intézmény” a rendet próbálja fönntartani, ezért eltiporják a családot. Az Egyház is ellenség, hisz az erkölcsi rendet támogatja. Minden eszközzel az Egyházat is megpróbálják tehát tönkretenni. Szabad hazudni, gúnyolódni, sÅ‘t még ölni is szabad, csak azért, hogy ez a világméretű üzlet össze ne omoljon. Mindig csodaszereket reklámoznak: „Ember, már nem kell küzdened, elég, ha a termékünket kipróbálod, és megszűnik minden problémád. Ilyen egyszerű. Mi csak a javadat akarjuk, hidd el. A természetes családtervezés hívei különféle nehézségeket zúdítanak rád, mérned kell magad és megfigyelned. Ez borzasztóan bonyolult és nem is megbízható. Ne higgyél nekik, félrevezetnek (vajon mi a céljuk?). Hidd el, megveszed a mi termékünket és vége a nehézségeknek.” Aki tud logikusan gondolkodni, álljon csak meg egy pillanatra… Itt nincs is mit magyarázni.
Nincs egyetlen pozitív érv sem a fogamzásgátlás mellett. (Figyelem: Nem arról beszélek, amikor a gyógyításban használt termék mellékhatása a fogamzás-képtelenség. Arról a tevékenységrÅ‘l beszélek, ami azért tesz valakit fogamzásképtelenné, hogy bármikor következmények nélkül szeretkezhessen.) Nincs olyan élethelyzet, melyben a fogamzásgátlás jó lehet, tehát a fogamzásgátlás gyümölcse is rossz. Tudják ezt a fogamzásgátlást reklámozók is, ezért igyekeznek – a tragikus élethelyzeteket felhasználva – szélsÅ‘séges helyzeteket általános példaként beállítani, úgy, hogy a fogamzásgátlást a „kisebbik rossz”-nak tüntethessék föl.
Így tehát egyre többször hallhatunk olyan esetekrÅ‘l, amikor a férj veri a feleségét és megerÅ‘szakolja, és ilyen esetben jobb lenne, ha az asszony fogamzásgátlót szedne, annál mint hogy csak sorra szülje a gyerekeket, és ne tudjon nekik alapvetÅ‘ biztonságot nyújtani. Elég világos példa. De vegyük észre azt is, hogy a férj nem erÅ‘szakolná meg a feleségét (és talán nem is részegedne le állandóan), ha a szeretkezés szent lenne, nem pedig egy árucikk, amit meg lehet szerezni, mint ahogy ezt a fogamzásgátlók gyártói szeretnék.
Ez pedig máris egy súlyos ellentmondás: a fogamzásgátló szerek gyártói a természetellenes helyzetek legyÅ‘zésére és megoldására éppen olyan eszközt ajánlanak, amely éppen ezt a természetellenességet és annak forrását elÅ‘idézi. Világosan megfigyelhetÅ‘, hogy mirÅ‘l van itt szó, és hogy mennyire Å‘szinte az emberiség javáért folytatott harcuk.
A fogamzásgátlók üzletének a legnagyobb kára abból származna, ha az emberek az igazság és a tények tudatában elkezdenének gondolkodni. Mit tesznek tehát a reklámszakemberek? Meghamisítják a tényeket, és hangosan hirdetik (meg vannak ehhez az eszközeik): „Egyértelmű a helyzet, itt nincs min gondolkodni, aki másként gondolkodik, az hülye, az bolond, a középkorba való. Csak nekünk lehet igazunk”.
Göbbels és más propaganda szakemberek elméletei szerint a hazugság százszor elismételgetve „igazsággá” válik. A fogamzásgátló reklámozók egészen egyszerűen hazudnak, amikor a természetes módszereket eredménytelennek minÅ‘sítik. Hazug állításukat pedig magától értetÅ‘dÅ‘nek és vitathatatlannak tartják. Pedig épp a közelmúltban nyilatkozta egy komoly orvosi szaklapban egy tudós, hogy a legújabb fogamzásgátló módszerek lassan-lassan elérik hatékonyságukkal a legjobb természetes módszereket.
A fogamzásgátlók híveinek a természetes módszerek elleni legfÅ‘bb érve, hogy „amikor kedvem van hozzá, nem lehet, amikor meg lehetne, akkor nincs hozzá kedvem”, megszűnik tehát a spontanaitás és különben is képtelenség ellenállni a hirtelen ránk törÅ‘ vágynak.
Az embert éppen az különbözteti meg az állattól, hogy tetteit iránytani tudja az akaratával és az értelmével. Két ember szeretkezését „van kedvem” – „nincs kedvem” szintre leráncigálni, felér azzal, mintha azt állítanánk, hogy a szexualitás az ember fizikai szükséglete. Van, akinek tetszik, ahogy a kutyák séta közben teljesen „spontán” a járdára „pisilnek és kakilnak”. Ha az ember hasonlóan viselkedne, az joggal keltene megütközést. Ezeket a szükségleteinket többnyire egyedül, egy általunk meghatározott helyen és idÅ‘ben végezzük. Egy egészséges ember, még ha nagyon éhes is, képes kell hogy legyen kivárni egy étteremben a pincért (még ha az nagyon lassú is), és nem szabad teljesen „spontán” módon rávetnie magát a szomszéd asztalnál étkezÅ‘ vendég tányérjára. Egy egészséges ember képes kell hogy legyen uralkodni saját „spontán” reakcióin, ha akarata ezt megkívánja. Ezek egyértelmű állítások. Miért ne kellene tehát egy egészséges embernek akaratával uralkodni testi, szeretkezési vágyain, amikor az értelme ezt sugallja. E képesség hiánya rengeteg szenvedést okoz a családban és nem csak ott. Éppen ez a hiányosság élteti a fogamzásgátlás iparát, és éppen ezért próbálják az akarat képességet nevetségessé tenni, és a spontanaitás hiányának beállítani. Használjuk a fejünket, hogy saját véleményt alakíthassunk ki, ne higygyük el az üres propaganda szólamokat.
Ha a szeretkezés valódi, mély kapcsolat jele két ember között, akkor e találkozást elÅ‘re meg kell tervezni és elÅ‘ kell készíteni. Ha olyan hétköznapi dolgokban is, mint az evés, a kulturált ember betart bizonyos szabályokat, akkor a legintimebb dologban, mint amilyen a szeretkezés, éppen ezen a téren rúgjunk föl mindent? Szerintem mindenki érzi a különbséget egy büfében bekapott hot dog és egy otthon elfogyasztott ünnepi vacsora között. Ugyanez a különbség egy olyan szeretkezés között, amely a „spontán” szexuális vágyból fakad, és egy házaspár elÅ‘re elÅ‘készített, megfelelÅ‘ hangulatban eltöltött ünnepe között. (Nem beszélve az érzelmi háttérrÅ‘l, amely annyira fontos a nÅ‘k számára).
Végül az utolsó probléma. A természetes módszerek alkalmazása megkívánja, hogy néhány nap esetleg néhány hét erejéig tartózkodjunk a közösüléstÅ‘l. Ezt a módszer ellenzÅ‘i lehetetlenségnek (talán nekik az), egészségtelennek, feszültségteremtÅ‘nek tartják, sÅ‘t természetellenesnek is, amely szerintük rossz hatással van a házastársi kapcsolatra. Ahelyett, hogy ezzel az abszurditással vitába szállnék, elmeséljek egy nemzetközi példát. Sok-sok évvel ezelÅ‘tt Lengyelországba látogatott a horvát Elejka Ivković, akinek a szülei a Pápai Család Tanácsának tagjai voltak. Azért jött, hogy meghívott édesapja helyett megtartsa annak elÅ‘adásait, mivel apját a horvát hatóságok „elvi okokból” nem engedték külföldre. Elmesélte, hogy otthon a tengerparton megismert egyszer egy olasz nÅ‘t. Nagyon hamar összebarátkoztak, és a nÅ‘ viszonylag gyorsan elmesélte Elejkának az élettörténetét. Házasság, gyermekáldás, munkahelyi sikerek. Férje után Å‘ is egyre nagyobb karriert futott be, ezért úgy döntöttek, hogy több gyereket már nem vállalnak. Hogy az elhatározásukat tartani tudják, a nÅ‘ hormonalapú fogamzásgátlókat szedett. Működött is a módszer, gyerekek tehát nem születtek. Valami viszont elkezdett nem működni közöttük. Eszükbe sem jutott, hogy összefüggés lehet a fogamzásgátlás és kapcsolatuk megromlása között. Végül a nÅ‘ egészsége is romlani kezdett. Ekkor az orvos azt ajánlotta, hogy hagyja abba a tabletták szedését. Ezután „valami egészségeset” akartak kipróbálni. Rátaláltak a Billings módszerre. Vegyük csak észre, hogy nem vallási megfontolásból, hanem gyakorlati okok miatt tették ezt, mert a nÅ‘ nem akart több gyereket szülni. Az olasz nÅ‘, amikor a módszerrÅ‘l beszél, sugárzik a megelégedéstÅ‘l, és áradozik a módszerrÅ‘l, hogy mennyire csodálatos stb. Végül pedig kijelenti: „Képzeld, megint terhes vagyok”. Elejka, aki maga is tanítja a módszer alkalmazását, és tökéletesen tudja, mi is történt, úgy tesz, mintha semmit sem értene és visszakérdez: „Mit beszélsz? Akkor mi a jó ebben a módszerben? Nem akartál gyereket, most mégis terhes vagy, nem is akarok hallani errÅ‘l a módszerrÅ‘l”. Erre az olasz nÅ‘: „Jaj, hát nem érted? Amióta ezt a módszert alkalmazzuk, a férjem teljesen megváltozott, máshogy néz rám, tisztel, újból úgy szeretjük egymást, mint rég. És úgy döntöttünk, hogy ez az újjáéledt szeretet hozzon gyümölcsöt”.
Ez nem mese, ez nem egy csoda, mindez nagyon egyszerű hétköznapi valóság, amelynek igazát rengeteg hasonló példával tudnám bizonyítani. A magyarázatom a következÅ‘: a férjnek nem kellett soha megfontolnia a tetteit, a nÅ‘ fogamzásképtelen volt, tehát bármikor „használhatta” amikor megkívánta. Ezért szedte a nÅ‘ a gyógyszert. És ebbÅ‘l a szempontból közömbös, hogy ezt hogyan fogalmazták meg egymás számára, hogy a feleség azt állította, hogy Å‘ is ezt akarta. Szeretkezésük gyakoriságának sincs különösebb jelentÅ‘sége. Mindenesetre, amikor a férjnek kedve szottyan, a nÅ‘ „készen állt”.
A férj aztán beleegyezett, hogy a Billings módszert alkalmazzák. Valamelyik este éppen szeretkezni támadt kedve, amikor a nÅ‘ így felelt „ma nem lehet, ma kezdÅ‘dött a síkosság, és fogamzóképes vagyok.” Hmmm. Ilyen nem fordult elÅ‘ évek óta. Hiába, nem akarnak gyereket, várni kell. Másnap, a síkosság második napján, ismét várni kell. Harmadnap, ugyanez a helyzet. És ez így megy a síkosság 5 napján keresztül, és a síkosság megszűnése után 3 napig. Már az elsÅ‘ ciklus idején a férjnek föltűnt, hogy a felesége milyen attraktív nÅ‘. Éppen azért vette észre, mert várnia kellett. Fogamzásgátlás esetén ez a lehetÅ‘ség teljesen kimarad, és az emberek csodálkoznak, hogy esetleg megunják egymást, végül egy házasságon kívüli kapcsolat válik érdekessé.
Mindez oly egyszerű és logikus. De ha valaki nem akarja használni az eszét, akkor nem használja, és akkor nincs mit tenni. A fogamzásgátlás mellett érvelÅ‘k a fiatalokat gyakran így közelítik meg (az AIDS elleni védelemre hivatkozva): „Szereted a kockázatot, szereted a veszélyes helyzeteket, élvezed az egyéjszakás kalandokat: használj óvszert, és az megóv mindentÅ‘l.” Csekély módosítással hasonló „igazságra” találunk: „Szereted a kockázatot, szereted a veszélyes helyzeteket, szeretsz száguldozó autók között rohangálni, használj bukósisakot, az megóv majd mindentÅ‘l”.
Az emberiség semelyik problémáját nem lehet „csodálatos tablettával” vagy „sisakkal” megoldani. Ezek a megoldások sem vezetnek jó irányba.
Feltétlenül szükséges az értelem és a szabad akarat használata, vagyis teremtÅ‘ erÅ‘ket kell alkalmazni. Csak az értelem és az akarat hatalma oldhatja meg az emberek problémáit.
Egyszer amikor Kalkuttai Teréz anyát megkérdezte egy újságíró, hogy mit kellene tenni az emberiség megmentése érdekében, Å‘ így felelt: „Én megváltoztatom saját magamat, és ön megteszi ugyanezt”. Önmagunkkal kell tehát kezdeni. Saját magunkat kell egész életünkön keresztül nevelni, hogy uralkodni tudjunk magunkon, hogy valóban szabad emberekké váljunk. Csak amikor valóban saját magam ura vagyok, akkor lehetek a másik számára ajándék. Csak ekkor szerethetek igazán. Mindig résen kell lennünk, mindig használni kell az értelmünket, hogy senki és semmi ne vezethessen félre bennünket. Állandóan az Igazságot kell keresni, amely szabaddá tesz. Ne essünk abba a kísértésbe, hogy a természet törvényei fölé helyezzük magunkat, mert ezáltal a TeremtÅ‘ fölé helyezzük magunkat. Alázatra van szükségünk, hogy a valódi Forrásból táplálkozzunk, le kell hajtani a fejünket, le kell térdelnünk. Így legyen!